Családi pótlék

Ki jogosult családi pótlékra?

(a) A vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

       a) a még nem tanköteles,
       b) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
       c) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató,

Tartósan beteg gyermek után járó családi pótlék

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig - de legfeljebb a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.

Családi pótlékra jogosult továbbá

(b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll;

(d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

(e) a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab)-ac) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.

Családi pótlékra jogosult saját jogán

- a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb

összegű családi pótlékot folyósítottak,
- a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy, annak a

tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét,

- akinek mindkét szülője elhunyt,

- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától

különélő szülője elhunyt,

- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

- aki a szülővel nem él egy háztartásban.

Melyik szülőt illeti a családi pótlék?

Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján -bármelyik szülő igényelheti. A családi pótlék igénylést és a nyilatkozatot gyermekenként külön kell leadni.

A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék

a) a 20. életévének betöltéséig jár;

b) 2009. január 1-je és 2003. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 21. életévét;

c) 2009. szeptember 1-je és 2009. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár,amely alatt betölti a 22. életévét;

d) 2009. szeptember 1-jétől annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

A családi pótlék összege havonta

Egy gyermekes család esetén:

12.200.- Ft

Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén:

13.700.- Ft

Két gyermekes család esetén (gyermekenként):

13.300.- Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként):

14.800.- Ft

Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként):

16.000.- Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként)

17.000.- Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén:

23.300.- Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén:

25.900.- Ft

Családi pótlék az adóalapban

2009. szeptember 1-jétől megszűnik a családi pótlék adómentessége, ezentúl adóterhet nem viselő egyéb járandóságnak minősül, 2009. szeptember 1 –től. Ami azt jelenti, hogy a rá eső adót nem kell ugyan megfizetni, de növeli az adóalapot. A családi pótlék fele a pótlékot ténylegesen felvevő személy adóterhet nem viselő járandóságának számít, a másik fele a családi pótlékra szintén jogosult házastárs, vagy a vele közös háztartásban élő élettárs egyéb jövedelmeként lesz adóterhet nem viselő járandóság. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a munkahely felé a kapott családi pótlékról, a házastárs vagy élettárs nevéről, adóazonosító jeléről, hogy a munkaadó figyelembe vehesse a bérből történő szja-levonásnál a családi pótlékot.

Mikortól jár a családi pótlék?

A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A családi pótlék az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.